|
|
Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón
A fizikusok mintegy 30 éve fedezték fel a fotonikus kristályokat, az élővilág viszont 50 millió évvel korábban tette meg ugyanezt a felfedezést, és azóta is sikeresen alkalmazza – elsősorban a kék különböző árnyalatait – a lepkék szexuális kommunikációjában. A biológusok szerkezeti színként ismerik a fotonikus nanoarchitektúrák által keltett színt.
Erről tartott Biró László Péter, az MTA rendes tagja előadást a Magyar Tudomány Ünnepén,
Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között
címmel.
Az előadáson készült videófelvétel megnézhető az mta.hu-n.
Videó az MTA honlapon (Flowplayer) >>
|
|
Biró László Péter kollégánkat az MTA rendes tagjává választották
Biró László Péter kollégánkat 2019. május 7-én az MTA rendes tagjává választották.
Biró László Péter Kolozsváron született 1955-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a nanoszerkezetek és nanoarchitektúrák kutatása. Nemzetközileg elismert, jelentős eredményeket ért el a szénnanocsövek és a grafén kutatásában és e kísérletes kutatási irány magyarországi meghonosításában. Tevékenységének hangsúlya az utóbbi években a pusztán fizikai megközelítés mellett egyre inkább a fizikai és biológiai vonatkozások integrált kutatására helyeződött át. Emellett továbbra is aktívan részt vett a grafénkutatásban, amelyet az általa nevelt fiatal kollégák vittek tovább. Az általa vezetett kutatócsoport számos nemzetközi projektben vett részt, többek között hazánkban egyetlenként sikerült csatlakoznia az EU FET Graphene Flagship Core projekthez. Munkáira eddig több mint 5600 hivatkozást kapott, h-indexe 45.
Biró László Péter publikációi >>
|
Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyérõl
A fotonikus nanoarchitektúrák olyan nanokompozitok, amelyekben a fehér fény bizonyos színũ összetevõi nem képesek terjedni, ezért visszaverõdnek.
Ez a hatás adja a képen látható Ikarusz boglárka lepke színét is.
A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyũjteményére alapozva az MTA EK MFA Nanoszerkezetek Osztály kutatói az elsõk voltak, akik megvizsgálták az Ikarusz boglárkák (Polyommatus icarus) kék színének állandóságát több, mint 100 évnyi idotartam alatt és Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig terjedo földrajzi távolságon. Az eredményekrol beszámoló cikket a Nature Scientific Reports folyóiratban jelentették meg (Biogeographical patterns in the structural blue of male Polyommatus icarus butterflies).
Errõl a kutatásról az MTA honlapja és a sajtó is beszámolt.
Hír az MTA honlapon >>
Origó cikk >>
Index cikk >>
|
Filléres katalizátor a hidrogénfejlesztéshez?
Tapasztó Levente és munkatársai az MTA EK MFA 2D Nanoelektronika Lendület kutatócsoportjában
elsõként figyeltek meg egy különleges kémiai reakciót, melyben egy kétdimenziós kristályba
beépülõ oxigénatomok váratlanul megnövelték a vízbontás katalízisének hatékonyságát.
Errõl, a rangos
Nature Chemistry
folyóiratban publikált munkáról tudósít az MTA honlap alábbi cikke.
MTA honlap cikk (PDF) >>
|
Solvay Graphene Workshop, Brüsszel, 2017
A fölsõ képen az 1911-es elsõ brüsszeli Solvay Konferencia résztvevõi -- köztük
Mm. Curie, Einstein, stb -- láthatóak.
A több mint száz éve, az elsõ Solvay-konferenciákon elvetett
magok termõre fordultak – az akkor megalapozott, kezdetben
egzotikusnak ható kvantummechanika a mindennapi
és a jövõbeni eszközeink mûködésének alapját képezi.
Ennek példája a három Nobel-díjas kutató részvételével megrendezett 2017-es brüsszeli
Solvay Graphene Workshop
(alsó kép), amelyrõl részletesebben a
Fizikai Szemle
2018. januári számában
olvashatunk!
Fizikai Szemle cikk (PDF) >>
|
Index cikk a grafénrõl
Az Index-nek az SI Nemzetközi Mértékegységrendszer küszöbön álló reformjáról szóló cikkében két helyen is hivatkoznak
Osztályunk munkájára, egyrészt a grafén nanolitográfiában elért
eredményeinkre,
másrészt a
grafén spintronikával kapcsolatos
kutatásainkra.
Az Index cikke >>
|
Tengervíz sótalanítás grafén segítségével
A grafén egy változata nanomérete ellenére világméretû problémát oldhat meg azzal, hogy képes kiszûrni a tengervíz sótartalmát,
egyszerûen, gyorsan és talán olcsón.
Laboratóriumban mûködik az eljárás, de kell még néhány év, amíg ipari méretekben is alkalmazhatják -- mondta Bíró László Péter Akadémikus,
a Szigma - a holnap világa címû magazinmûsorban az InfoRádióban.
Az interjú szövege (PDF) >>
Az interjú hanganyaga (MP3) >>
|
A mindennapokban használható szuperanyag nyomában
Az utóbbi évtized slágeranyaga a fizikában a grafén.
Ez nem is csoda, hiszen elméletben számos elõnyös tulajdonsággal rendelkezik, az acélnál is
sokkal nagyobb teherbírástól a teljes átlátszóságon keresztül a remek elektromos vezetõképességig.
De a grafén még nem áll készen a tömeges alkalmazásra.
Ennek eléréséhez egy eurómilliárdos költségvetésû európai konzorcium részeseként
a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is hozzájárulnak.
-- írja a
Magyar Nemzet
online kiadása, 2017. december 20-i cikkében.
A Magyar Nemzet cikke (PDF) >>
|
Lepkészet és költészet
A lepkész Vladimir Nabokov (1899–1977) „Egy lepkefaj felfedezésérõl” (On Discovering a Butterfly) címû verse költõi módon fejezi ki a taxonómus,
az élõvilág sokféleségének leírásával foglalkozó kutató munkáját, ami a költõ szerint – aki egyben nagyszerû entomológus is volt – a vizsgálat tárgyát
és magát a kutatót is, az örökkévalóságba emeli. Sajátos megközelítése ez a tudományterületnek.
Megérdemli, hogy kicsit alaposabban idõzzünk fölötte.
-- írja Bálint Zsolt, a
Magyar Természettudományi Múzeum
kutatója a Múzeum blogjában,
amelyet az Index is szemlézett.
Bálint Zsolt cikke >>
|
Akadémiai Ifjúsági Díj
Tizennyolc fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában,
szakterületüket tekintve a legkülönbözõbb kutatási témák képviselõi
-- olvasható az
MTA honlapján.
A díjazottak között van Osztályunk munkatársa, Vancsó Péter (elsõ sorban balról a harmadik),
aki azt vizsgálta,
hogy milyen hatása van a vonalhibáknak a grafén elektromos, mágneses és transzporttulajdonságaira.
Vancsó Péter PhD értekezése >>
|
Minden gyerek állított már elõ grafént!
Ha egy grafitceruzával satírozunk, majd az ujjunkkal egyre vékonyabb rétegeket képzünk,
elõbb-utóbb grafént kapunk -- a szén egyetlen atom "vastag" rétegét.
Az ipari elõállítás persze sokkal bonyolultabb
-- hangzott el a
Novum TV
2015.09.26-i adásában.
A filmben a grafén pásztázó alagútmikroszkópos vizsgálatától, nanoskálájú megmunkálásáról
és alkalmazásairól is szó esik.
A grafén egy új anyagcsalád, a "kétdimenziós anyagok" családjának elsõ tagja, az elmúlt években
már számos más kétdimenziós anyagot is elõállítottak.
A TV riport
(MP4, 6'47", 29 Mega) >>
|
A lepkeszem tökéletességének matematikai bizonyítása (film)
Ez a két animált görbesereg a boglárka lepke szárny optikai spektrumának
változását mutatja különféle gázok hatására.
A bal oldali ábrán úgy, ahogy a lepke látja a maga négy színérzékelõs szemével,
a jobb oldali ábra pedig
a spektrumok fõkomponens analízisének eredménye.
A két görbesereg szinte megegyezik, ez azt bizonyítja, hogy a biológiai evolúció
matematikailag tökéletessé alakította a lepke látását.
Ezzel sikerült megmutatni, hogy az evolúció által kifejlõdött érzékelõrendszer
mennyire hatékony és mennyire jól használható optikai gázérzékelésre.
Errõl szól a
Novum TV
2014.10.18-i filmje.
A TV riport
(AVI, 4'34", 80 Mega) >>
|
Lendületes kutatók új nanotechnológiai eljárással tették mágnesessé a grafént
Ezen a pásztázó alagútmikroszkópos (STM) képen egy 5 nm "széles" grafén nanoszalag látható, amelyet STM litográfia segítségével vágtak ki
Tapasztó Levente
és munkatársai. Az eljárás annyira pontos, hogy nem csak a szélességet, hanem a kristálytani orintációt is kontrollálni tudják. Ennek segítségével kísérletileg igazoltak egy, a grafén nanoszalagokra vonatkozó régi elméleti elõrejelzést, amelyet 18 éve nem sikerült eddig még senkinek. Továbbá egy teljesen új, az elektron-elektron korreláción alapuló jelenséget is felfedeztek. A felfedezés nagy jelentõségû a nanoelektronika, a spintronika szempontjából.
Az eredményekrõl, amelyeket a rangos
Nature
folyóiratban publikáltak, az
MTA honlapja
is beszámol.
Bõvebben
>>
|
Lepkeszem és matematika
|
Meglepõ eredményre jutottak Piszter Gábor és munkatársai: a biológiai evolúció és a matematika
közel egybevágó eredményre vezet!
Ha a lepkeszárnyon alapuló szelektív kémiai detektorok válaszjelét (ld. fenti ábra)
a korábban ugyancsak általuk kidolgozott, lepkékre jellemzõ színinger-térben értékelték ki,
akkor az eredmény szinte tökéletesen egybevágott azzal, amit a tisztán matematikai módszereken
alapuló fõkomponens analízis (PCA) eredményez.
Eredményeiket a rangos Optics Express folyóiratban publikálták.
(Optics Express 22 (2014) 22649;
http://dx.doi.org/10.1364/OE.22.022649)
|
2014.09.20. Euro Astra
>>
2014.09.23. MTA honlap
>>
2014.10.05. Kossuth Rádió Szonda
>>
|
A Lendület segít megvalósítani a fiatal kutatói nemzedék tudományos elképzeléseit
Új anyagok elõállítását és az anyagok új fizikai jelenségeken alapuló mûködési elvének feltárását,
valamint az ezeken alapuló nanoelektronikai eszközök megvalósíthatóságának bizonyítását tervezi
a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatán nyertes
Tapasztó Levente
fizikus,
aki az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakíthat lendületes kutatócsoportot.
Bõvebben
>>
|
A mikropocesszor és a külvilág
Stanislaw Lem "Corcoran professzor" címû novellájában a címszereplõ elektronikus agyakat alkot.
Ezek az ugyancsak általa létrehozott virtuális világban teljes életet élnek.
Ahhoz, hogy egy számítógép ne ilyen "Mátrixban" éljen, hanem kapcsolódjon a külvilághoz,
elektronikus érzékszervekre és beavatkozó szervekre (un. perifériákra) van szükség.
Ebben a tárgykörben alkotott nagyot a középiskolai tanuló
B. Kiss Bálint,
aki nem kevesebb, mint 35 különféle modult integrált egy 10x10 cm-es NYÁK
lapra, amelyeket egy mikroprocesszor vezérel.
Mentora osztályunk kutatója, Kertész Krisztián volt és munkájával
elnyerte az
Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny
elsõ díját.
Kisfilm az eszközrõl>>
|
Újszerû 2D anyagok nanotechnológiája
Tapasztó Levente a Magyar Tudományos Akadémia
„Lendület”
programjának egyik 2014-es nyertese, melynek keretében új kutatócsoportot
alapíthat, kétdimenziós anyagok újszerû tulajdonságainak feltárására.
Bõvebben
>>
|
Kiemelkedő
érdeklődés
a
grafén szemcsehatárokat
modellező
cikkünk iránt
A
képen a Carbon
című folyóirat címlapján közölt
kép látható a grafén
szemcsehatáros szimulációnkból. Ahogy az MTA honlapja is hírt
ad róla, jelentős
érdeklődést keltett Vancsó
Péter , Márk
Géza és szerzőtársaik tanulmánya,
akinkek eredményei a
grafén széles körű gyakorlati
alkalmazásához visznek közelebb. A Carbon
folyóiratban megjelent, a
grafén-szemcsehatárok
szerkezetét és
elektronikus tulajdonságait modellező cikket tavaly
októberi megjelenésétől december
végéig csaknem hétszázan
töltötték le.
A
hír
(PDF)
>>
|
Jól
hasznosítható magyar ötletek iránt
érdeklődnek koreai nagyvállalatok
|
Az MTA Természettudományi
Kutatóközpontja által szervezett magyar-koreai
technológiai napon Pálinkás József, az MTA
elnöke arról a kezdeményezésről
beszélt, amelynek köszönhetően az MTA és a
Koreai Alapkutatási Tanács (KOTRA) közötti
együttműködés keretében 2010 óta öt
közös, a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt
laboratóriumot létesítettek az MTA
intézményeiben.
Részletek>>
|
|
Lehet-e
tökéletes
nanoelektronikát
létrehozni
tökéletlen
grafénból?
A fenti címmel tartott Márk Géza
István előadást a 2013-as Magyar
Fizikus
Vándorgyűlésen. A
kérdésfeltevést az indokolja, hogy -- amint a
képen is látszik -- amorf grafén
szemcsehatárok esetén az állapotsűrűség a
szemcsehatáron nagy értékű és ez erős
elektron szórást okoz... Részletek a PDF-ben!
Az
előadás
fóliái
(PDF,
7M)
|
Előttünk
a
grafénalapú
világ
Úgy tűnik,
hogy valamennyi, a jövőjét komolyan vevő állam
és cég arra koncentrál, hogy minél
több, grafénnal kapcsolatos felfedezés
kötődjön hozzá -- írja a
Népszabadság 2013. január 17-i száma. Ugyanúgy, ahogy a szilícium
alapú eszközök átrajzolták az
életünket, a grafén is ezt fogja tenni,
például az összehajtható képernyők, a
szó szerint ruházatban viselhető (nano)elektronika, a
személyre szabott orvoslást lehetővé tevő
olcsó "génszerkesztés", az új
energiatároló rendszerek és még rengeteg
más alkalmazás által -- magyarázza
Biró László Péter professzor.
Népszabadság
cikk
|
Nanoméretű
hullámok
a
grafén
síkon
Tapasztó Levente és munkatársai a világon
elsőként hoztak létre grafén síkon
nanométer skálájú szabályos
hullámosságot. A nanohullámok
leírására kvantummechanikai modellt kellett
kidolgozni, ugyanis a klasszikus fizikai modell ezen a
méretskálán már nem alkalmazható. A
grafén nanohullámoknak számos
ígéretes
alkalmazása lehet a nanoelektronikában. A
munkáról a rangos Nature Physics folyóiratban
jelent meg a cikk és a magyar médiában is jelentős
figyelmet kapott ez a világraszóló
tudományos eredmény.
Nature
Physics
cikk
MTA honlap,
2012.08.21.
Index cikk,
2012.08.23.
HVG cikk,
2012.08.29.
Index
címlap, 2012.09.05.
|
Új
eredmények
a
grafén
szemcsehatárok
kutatásában
Az MTA
honlapján
jelent meg az alábbi hír: "Az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek
Osztály kutatói az MTA és a Koreai KRCF
megállapodásával létrehozott
Korean-Hungarian Joint Laboratory for Nanosciences
keretében jelentős sikereket értek el a kémiai
leválasztással (Chemical Vapor Deposition ,CVD) a koreai
kutató intézetben, a KRISS-ben előállított
grafén minták szemcseszerkezetének és
szemcsehatárainak jellemzésében."
Részletek>>
|
A
legvékonyabb anyag -- előadás
Az
ELTE "Atomoktól a
Csillagokig"
tudománynépszerűsítő
előadássorozatában Dobrik Gergely
tartott előadást
2012. február 16-án a grafén nanoszerkezetekről.
Videofelvétel
AVI
(263M, 80 perc)
Az
előadás
fóliái
(PDF
5.7M)
>>
|
EuroNanoForum
konferencia
A Budapesti Kongresszusi Központban 2011.
május 30 - június 1 közt tartották meg az EuroNanoForum-ot,
amely az EU legjelentősebb nanotechnológiai
konferenciája. A rendezvényen Biró
László Péter professzor plenáris
előadást tartott.
Hír
az
Index.hu
honlapján
>>
Biró
L.
P.
előadás
fóliái
(PDF
5.5M)
>>
MTA
sajtószemle
1
>>
MTA
sajtószemle 2 >> |
Lepkefajok
elkülönítése
színük
alapján
neurális
hálózattal
Az MTA honlapján jelent meg az
alábbi hír: "Magyar kutatók elsőként
mutatták be, miért látszik fajonként
eltérőnek a boglárkalepkék hímjeinek
kék színe. A különböző fajhoz
tartozó egyedek szárnyának
fényvisszaverési képessége eltérő,
egy speciális szoftver segítségével azonban
a fajok könnyen azonosíthatók - számolt be a
magyar kutatócsoport a Royal Society of Chemistry, Analytical
Methods című lap hasábjain..."
Cikk
az
Analytical
Methods
folyóiratban
>>
Hír
az
MTA
honlapján
>> |
Charles
Simonyi Kutatói Ösztöndíj
Acsády László neurobiológus,
Bíró László Péter fizikus és
Gergely György pszichológus nyerte el idén a Charles
Simonyi Kutatói Ösztöndíjat
Részletek>>
|
A
nanotechnológia
csodái
--
előadás
“A Nemzeti Tankönyvkiadó a
természettudományi tárgyakat oktató
pedagógusok számára Panoráma klub
néven természettudományi klubot szervezett. Ennek
keretében igyekszünk előadások
formájában bemutatni a tudományok aktuális,
izgalmas felfedezéseit, szakmai műhelyeket meglátogatni,
kapcsolatot kiépíteni a szaklapokkal, módszertani
ötletekkel segíteni munkájukat.”
(Részlet a felkérésből)
A Nemzeti Tankönyvkiadó
felkérésére 2010 november 9-én, a
Panoráma klub keretében, Biró László
Péter professzor előadást tartott Budapesten
gimnáziumi tanároknak a nanotechnológia
eredményeiről és kihívásairól.
További előadásokra kerül sor 2010 december
13-án Pécsett és 2011
január-februárban Debrecenben és Győrben.
Az előadás anyagai csak oktatási
céllal használhatók fel.
PDF
(9
M)
>>
|
Fizikai
Nobel-díj 2010: grafén
Odaítélték
a
2010-es
evi
fizikai
Nobel-díjat,
a
nyertesek
a
grafénkutatás
elindítói:
Andre
Geim
és
Konstantin
Novoselov.
Mindössze
hat
évvel
az
első
cikkük
megjelenése
után
ebben
a
témában!
Ez
a
cikk
olyan
fordulatot
idézett
elő,
hogy
2009-ben
már
2900
SCI
cikket
publikáltak
a
grafénről!
Részletek>>
|
Magyar
áttörések
a
grafénkutatásban
Az MTA
honlapján rövid hírben
írnak Osztályunknak a grafén kutatás
terén elért új eredményeiről. Nemes-Incze
Péter munkájának köszönhetően SiO2
felületre helyezett egyetlen atom vastag grafén
réteget tudunk kristálytani irányok szerint
nanométeres pontossággal megmunkálni.
Részletek>>
|
Nanoügyekről
–
tudósok
és
civilek
A nanotechnológia orvosi, műszaki, elektronikai,
élelmiszeripari felhasználása alapjaiban
alakítja át életünket, azonban az
alkalmazásokhoz elengedhetetlen a társadalom, a
fogyasztók, felhasználók bizalma – ehhez
nélkülözhetetlen a tudósok nyitottsága
és laikusok hajlandósága a
párbeszédre. Ez a hármas
összefüggés fogalmazódott meg a kutatók
és civilek közös álláspontjaként
a másfél órás beszélgetésben,
amelyet a www.hunscan.hu honlapon nézhetünk
meg és olvashatunk.
Összefoglaló
>>
Film
(MP4,
15
perc,
74
M)
>> |
Bogaraktól
tanulnak
a
fizikusok
Biró László Péter, az MTA
MFA kutatójának érdeklődését egy, a
rózsabogárfélék családjába
tartozó, Tajvanon honos rovar keltette föl, amelynek
kültakarója a
narancssárgától a zöldön át az
ibolyáig sokféle élénk színt
produkál. Kutatócsoportjával
arra keresték a választ, milyen módon
befolyásolja a fény terjedését és
visszaverődését a bogarak
kitinpáncéljának szerkezete, vagyis hogyan
épül fel az a fotonikus
nanoarchitektúta, amely a színeket létrehozza.
Innen már csak egy lépés
volt ennek a biológiától ellesett szerkezetnek a
mesterséges előállítása...
Cikk a Royal
Society Interface folyóiratban >>
Hír
az
MTA
honlapján
>> |
Fluoreszcencia
és
diffrakció
lepkeszárnyon
(film)
Ennek
a
nagyméretű
lepkének
(Troides
magellanus)
a
zöldessárga
színét
pigment
hozza
létre,
de
mint
az
animáció
bemutatja,
lapos
szögből
nézve
fényes
kék
villanást
látunk
a
szárnyon.
Mivel
a
fényes
kék
szín
mindössze
egy
kis
szögtartományban
látható,
csak
a
fajtársak
veszik
észre,
a
ragadozók
nem.
A
lepke
mikroszerkezetének
titkait
az
MTV
Delta 2008.12.20-i
adásában mutattunk be.
Letöltés: AVI
(51M, 4:52 perc). Ez a videó csak oktatási célra
használható fel, a forrás (MTV1 Delta és
MFA) megjelölésével!
|
Hír(ünk)
az
MTA
honlapján
A Nature Nanotechnology
címlapján egy nano-könyök
látható, két egymáshoz 30 fokos
szögben csatlakozó, mindössze 8 nanométer
széles grafén szalag (a vastag piros vonalakkal
közrezárt terület).
Az MTA honlapján rövid hírben
írnak Osztályunknak a grafén kutatás
terén elért új eredményeiről, valamint
arról, hogy Tapasztó
Levente és munkatársai munkájából
választottak a szerkesztők illusztrációt a Nature
Nanotechnolgy (IF: 14.9) júliusi címlapjára.
Részletek>>
|
Színjátszó
szárnyakon
A tenger habjaiból született Aphroditét
Morphó, azaz „alakját változtató”
néven tisztelték spártai templomában. A
kéklô vízben úszó istennô
szépsége inspirálhatta a biológust, aki a
Morpho nevet adta a lepkék egyik nemének. Ezek a
színeket nem festékszemcsék
segítségével hozza létre a
természet, hanem a lepkeszárnyról
viszszaverôdô fény különös
színjátékát látjuk -- erről
olvashatunk a National Geographics
2008. februári számában.
PDF, 1
M >>
|
Tudósok
a
Fészekben
A
Fészek Művészklubban Gyulai József
akadémikus mesélt életérõl és
munkájáról, meglepetésekkel:
zeneszerzeményeivel és verseivel.
Szerkesztõ, házigazda: Osváth László
Ez a video (1:58:20) csak oktatási
célra használható fel,
a forrás (Fészek Művészklub)
megjelölésével!
Nagyfelbontású
film
(AVI,
1271
M)
>>
Kisfelbontású
film
(AVI,
380
M)
>>
|
Szén
nanocsõ ponthibák alagútmikroszkópos
leképezése
Ezen a 15x15 nm2
méretû atomi
felbontású alagútmikroszkópos képen
egy
többfalú szén nanocsõ felülete
látható, amelyen Ar ion besugárzással
hibákat keltettünk.
Megfigyelhetjük, hogy a hibákon
szóródó elektronhullámok
interferenciamintázatot
hoznak létre.
Errõl a kutatásról olvashatunk a Fizikai Szemle 2007.
februári számában.
Ezért a munkáért Osváth
Zoltán
elnyerte a 2006. évi Ferenczi György díjat.
PDF,
198 k >> |
Barátságos
bölcsességek(Gyulai József fizikus es
zeneszerzõ)
a
Budapesti Mûszaki Egyetemen professzora, a Bay Zoltán
Anyagtudományi és Technológiai Intézetnek
alapító igazgatója, a Magyar Tudományos
Akadémia tagja. Életpályájának
mintegy harmadát nagynevû amerikai, francia és
német egyetemeken töltötte. A professzor
életérõl és munkájáról
mesél.
Szerkesztõ: Hay András
Ez a hangfelvétel csak oktatási célra
használható fel,
a forrás (Bartók Rádió)
megjelölésével!
Bõvebben
(MP3, 14 M) >>
|
Egy
hullámcsomag kalandjai az alagútmikroszkópban
A Fizikai Szemle
2006. júniusi számában jelent meg az elsõ
magyar nyelvû összefoglaló arról a
kutatásról, amelynek során a hullámcsomag
dinamikai módszert alkalmaztuk szén nanocsövek
alagútmikroszkópos leképezésének
szimulációjára.
PDF,
1.3 M >> |
Nanotechnológia:
alapoktól
az
alkalmazások
felé
Innovatív
oktatás
és
kutatás
a
Mûegyetemen
EU-kerekasztal:
Nanotechnológia,
nanotudományok,
tudásalapú
multifunkcionális
anyagok,
új
termelési
eljárások
és
eszközök.
Biró
László
Péter
elõadása,
2006.
február
28.
PDF, 2.5 M
>> |
Mi a
manó az a nano?
Duna
TV, 2004 május 7 (DivX
formátumú film, 346 M, 42:25 perc).
Ez a videó csak oktatási
célra használható fel, a forrás (Duna TV)
megjelölésével! |
Nanotechnikai
Konferencia
A Nemzeti
Hírközlési és Informatikai Tanács
(NHIT) és a Matáv PKI
Távközlésfejlesztési Intézet
közös szervezésében 2004 április
26-27.-én lezajlott Nanotechnikai Konferencián elhangzott
elõadás anyaga (elõadó: Dr. Biró
László Péter).
Bővebben
(PDF, 10.8 M) >> |
Nanovilág:
A
szén
nanocsőtől
a
kék
lepkeszárnyig
A Fizikai Szemle 2003 novemberi
számában újra olvashatunk a nanoméretekről
és fotonikus kristályokról:
... a 100 nanométer alatti méretek
skáláján az anyagok elvesztik tömbi
tulajdonságaikat és egészen újszerû,
néha szinte hihetetlen tulajdonságokat nyernek.
Bővebben
>> |
Az
emberiség útja a nanovilág felé
Gyulai
József
2003
november
3.-án
tartott
elõadása
a
Mindentudás
Egyetemén:
A nanotudomány a néhány
atomi méretû mesterséges szerkezetek
tulajdonságait és gyártási
módját kutatja.
Bővebben
>>
Az
elõadás (DivX
formátumú film, 364 M, 50:00 perc)
Ez a videó csak oktatási
célra használható fel, a forrás (Duna TV
és MTV1) megjelölésével! |
Nano + technolólógia =
nanotechnolólógia ?
A Természet
Világa természettudományi közlöny
2003 októberi számából:
... a nanotechnológia magában
foglalja a 100 nanométernél kisebb skálán
szervezett anyag létrehozását, precíz
kezelését és tervszerû
elrendezését, mérését és
modellezését, ...
Bővebben
>> |
Speciális anyagok és
technológiák a XXI. században
A Szövétnek
erdélyi kulturális folyóirat 2003-as
húsvéti számából:
Az anyagtudomány egy új
területén elért eredmények lehetőséget
adnak arra, hogy egy forradalmian új anyagcsoport
felhasználásával vezetékeket és
funkcionális eszközöket
tizedmikrométernél kisebb méretekben
állítsanak elő.
Bővebben
>> |
Nanotechnológia:
alagútmikroszkóp
A Science
Popular fizika rovatából:
Az alagútmikroszkóp (STM) volt az
az eszköz, amely láthatóvá tette az atomi
méretű biliárdgolyókat ...
Bővebben
>> |
|
Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.
-- olvasható az
MTA honalpján.
Ezt a hírt a magyar sajtó számos más orgánuma is átvette.
A képen a mérésekhez használt összeállítás látható, baloldalt a számítógép vezérelte gázkeverővel, középen az illékony folyadékot buborékoltató edénnyel, jobboldalt lent a mérőcellával, benne a lepkeszárny darabbal, fölötte a megvilágító és detektáló üvegszál láthatóak.
Az MTA honlapon megjelent hír >>
|
Piszter Gábor kollégánk MTA ifjúsági díjas!
Tizennyolc fiatal kutató vehette át Lovász Lászlótól, az MTA elnökétol a kitüntetést 2019. február 7-én az Akadémia Székházában. A bölcsészet- és társadalomtudományok, a matematikai és természettudományok, valamint az élettudományok területérol egyaránt hat-hat díjazottat hirdettek.
Piszter Gábor, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Muszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa „Lepkék pikkelyeiben eloforduló fotonikus nanoarchitektúrák vizsgálata és alkalmazása” címu pályamunkájáért
nyerte el a Díjat.
Hír az MTA honlapon >>
|
HVG cikk a Grafén Zászlóshajó programról
"
Még nagyon sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy a grafén alkalmazásai ipari méretekben
is megjelenjenek.
A munkamenet felgyorsítása a célja az EU
Grafén Zászlóshajó
programjának,
s a 23 ország 150 résztvevõ kutatócsoportja
vizsgálja a grafén felfedezése óta szaporodó kétdimenziós anyagok lehetõségeit:
az alapvetõ tulajdonságoktól és ezek kölcsönhatásaitól az egészségügyi és környezetvédelmi kérdéseken,
az orvosbiológiai alkalmazásokon át egészen addig, hogyan lehetne a grafént és
társait s az ezeken alapuló technológiákat ipari gyártásra alkalmassá tenni.
"
-- írja a HVG
2018. áprilisi számában megjelent cikk.
HVG cikk (PDF) >>
|
A Természet Világa cikke, 2018
Laborunknak a szén nanoszerkezetek és a biológiai eredetû
fotonikus kristályok terén végzett munkájáról szól a
Természet Világa
2018. áprilisi számában megjelent cikk.
Természet Világa cikk (PDF) >>
|
Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait
Ezeken a képeken normál körülmények között nevelkedett és -- báb
állapotukban -- hideghatásnak kitett lepkék szárnyfelszínei láthatóak.
Ennek az Ikarusz boglárka lepkének a szárnyszíneit kétféle mechanizmus
alakítja ki: "kémiai színek" (pigmentek) és "fizikai színek" (fotonikus nanoarchitektúrák)
-- utóbbiak ezen a lepkén a kék színért felelõsek.
Ha a lepkéket stresszhatás éri fejlõdésük során, a kémiai színek erõsen fakulnak,
a fizikai színek alig változnak.
Ez a viselkedés evolúciós elõnnyel járhat a lepkefaj számára.
MTA sajtószemle (PDF) >>
Kossuth Rádió Szonda (MP3) >>
Index cikk (PDF) >>
Mindentudás 2017.09.29. >>
Novum TV 2017.11.11. >>
|
Mire képes a számítógépes fizika?
"Melyikük az igazi szuperhõs?"
Modern világunkban a számítógépes szimuláció a siker kulcsa -- írja a Magyar Idõk 2017. február 9-i száma.
Különösen így van ez a nanofizikában, mert abban a mérettartományban már nem a klasszikus fizika, hanem a
kvantummechanika törvényei érvényesek, továbbá a mérés és a képalkotás is csak közvetett módszerekkel
lehetséges. A cikk bemutatja, hogyan alkalmazzák Laborunk kutatói a számítógépes szimulációt a grafén
esetében, segítve ennek a "csoda anyagnak" a gyakorlati alkalmazását.
A Magyar Idõk cikke (PDF) >>
|
Faemcar EU pályázat
A
Faemcar
("A nanoszenek elektrodinamikájának elméleti vizsgálata és alkalmazásai")
egy, a szén nanoszerkezetek elektrodinamikájával foglalkozó EU pályázat.
2016. október 11-én
Faemcar Workshop
-ot rendezünk a Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetben
(Energiatudományi Kutatóközpont), öt ország kutatóinak részvételével.
A Pályázat és a Konferencia igen idõszerû és fontos kutatási területettel foglalkozik, ugyanis a
nanoanyagok másként hatnak kölcsön az elektromágneses
hullámokkal, mint a makroszkopikus anyagoknál megszokhattuk a klasszikus
elektrodinamikában.
Ez a különleges kölcsönhatás új alkalmazások,
eszközök kifejlesztését teszi lehetõvé.
A nanoanyagok közül különösen
fontosak a szénalapú anyagok, például a nanocsõ és a grafén.
A kutatás során az elektromágneses sugárzás széles spektrumát vizsgáltuk, a
mikrohullámoktól a terahertzes hullámokon át a fényig.
Kossuth Rádió Szonda, 2016.10.16. (MP3 9'39", 15 Mega) >>
|
Ötszögekbõl álló grafén
Ez a
kép
a grafén egy hipotetikus, ötszögekbõl álló formáját mutatja, amelynek a számítások szerint ígéretesek
a tulajdonságai: félvezetõ, mechanikailag és termikusan stabil.
Errõl, valamint az Osztályunkon a nemhatszöges gyûrûket tartalmazó szén nanoszerkezetekkel kapcsolatos munkáról szól a
Magyar Nemzet
"Az acélnál is erõsebb, átlátszó anyagé a jövõ"
címû, 2015. február 12-i cikke.
A cikk
(PDF) >>
|
Mi a közös a Nap és a konnektor mûködésében? (film)
Az, hogy mindkettõ a kvantummechanikai alagúteffektus alapján mûködik és
megértésükhöz túl kell lépni a newtoni klasszikus fizikán.
Az alagúteffektuson alapul az a csodálatos mûszer, az alagútmikroszkóp (STM),
amellyel atomi felbontással lehet tanulmányozni és módosítani az anyag
felületét.
Az alagúteffektusról, az STM-rõl és annak nanotechnológiai alkalmazásairól
beszél
Márk Géza,
Tapasztó Levente és
Vancsó Péter
az MTV2
"Hogyan mûködik a mikroszkóp" c. filmjében (amely teljes egészében megtekinthetõ
a
NAVA
honlapján
).
Hogyan mûködik az alagútmikroszkóp
(13'27") >>
Hogyan mûködik az alagútmikroszkóp
(AVI, 13'27", 533 Mega) >>
|
2014. decemberében Tapasztó Levente nyerte el az OTKA
"A hónap kutatója"
címet
Tapasztó Levente az MTA Természettudományi Kutatóközpont Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (TTK MFA) dolgozik, a 2D Nanoelektronika „Lendület” kutatócsoport vezetõje. Olyan speciális szerkezetû, mindössze egy atom vastagságú anyagokat tanulmányoz, amelyeknek nincs térfogatuk, csak felületük, ezért számos új jelenség figyelhetõ meg bennük. Posztdoktori OTKA-projektjének tavalyi lejártakor azonnal újabb támogatást nyert el az OTKA-tól. Junior Prima-díjas, a Lendület-program egyik idei nyertese. Október végén a nagy tekintélyû Nature-ben jelent meg munkatársaival közösen írt
cikke.
Hír az OTKA honlapjáról
>>
|
A szuperanyag
Ez, az EU
Graphene Flagship
honlapról származó rajz a grafén, mint "Szuperanyag" kivételes tulajdonságait mutatja be: átlátszó, jól vezeti az elektromosságot, a világ legerõsebb anyaga, kétdimenziós, keményebb a gyémántnál, 300x erõsebb az acélnál, könnyû, hajlékony és bármilyen formára alakítható.
A Kossuth Rádió "A tudomány hangjai" c. mûsora 2014. november 22-én beszámolt azokról a világszinvonalú grafénkutatásokról, amelyek itt, Magyarországon folynak, és az elmúlt hetekben, hõnapokban nemzetközi sikereket hoztak a magyar tudósok számára.
A rádiómûsor (28 perc, 26M)
>>
|
Grafén zászlóshajó
Az
MTA Természettudományi Kutatóközpont
Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének
Nanoszerkezetek Kutatócsoportja
sikeres pályázat eredményeként csatlakozik az Európai Bizottság által kezdeményezett
egyik "zászlóshajóprogramhoz", a
Graphene Flagship
projekthez,
Biró László Péter
akadémikus és
Márk Géza István
vezetésével.
A grafénalapú, szendvicsszerkezetû kompozitok elektrodinamikájára összpontosító kutatás
a
"Magas frekvenciájú elektronika"
címû munkacsomag része lesz.
Hír az MTA honlapján, 2014.06.23.>>
Kossuth Rádió EU Mozaik, 2014.06.23.>>
Index hír, 2014.06.23.>>
Kossuth Rádió Szonda, 2014.08.03.>>
|
Houston, van egy kis gondunk! -- Szerzünk egy magyart, majd megoldja!
Az MTA TTK Műszaki
Fizikai
és
Anyagtudományi
Intézet
idén is megrendezi a hagyományos
Nyári Iskolát
középiskolásoknak,
a június 23-ával kezdõdõ héten.
B. Kiss Bálint, az egyik tavalyi résztvevõ készítette ezt a
beharangozó
filmet!
Részletek>>
|
Az MTA tagjának grafénszemcsehatárokról szóló összefoglaló munkája
a 2013-as év kiemelkedõ cikkei között
Biró László Péter, az Akadémia levelezõ tagja és a belga Philippe Lambin professzor
grafén szemcsehatárokról szóló összefoglaló cikke lett a tavalyi évben a rangos
New Journal of Physics egyik kiemelt publikációja.
A lap szerkesztõi és bírálói a nagy olvasói érdeklõdés alapján sorolták
az írást a 2013-as esztendõ legjelentõsebb cikkei közé.
A hír (PDF)
>>
|
Lehet-e
tökéletes
nanoelektronikai
eszközöket
készíteni
tökéletlen
grafénból?
Ha grafént ipari
skálán akarunk elôállítani, erre
a kémiai gôzfázisú leválasztás
módszere (CVD) használható. Viszont ez a
módszer „tökéletlen” grafént hoz
létre, ugyanis a grafénsíkok sok kis
kétdimenziós krisztallitból állnak. A Fizikai
Szemle 2013. novemberi számában megjelent
cikkünkben azt a kérdést járjuk
körül, hogy ez a polikristályos grafén
alkalmas-e nanoelektronikai célokra
A
cikk
(PDF)
>>
|
Ablak a
jövőre -- MFA Nyílt Nap
Az MTA TTK Műszaki
Fizikai
és
Anyagtudományi
Intézet idei
nyílt napját november 22-én pénteken
tartjuk. A nyílt napon bárki érdeklődő (gyermektől
nagyszülőig) megjelenhet, ha már 14 éves
elmúlt és személyigazolvánnyal (vagy
útlevéllel) igazolni tudja magát (ez a KFKI
telephelyére való belépéshez
szükséges). A nyílt napon egyrészt
megtekinthetünk egy sor tudományos kísérleti
laboratóriumot a kutatáshoz használt
eszközökkel, de szabad faggatózni és
fényképezni is! Tudományos ismeretterjesztő
előadásokkal is készülünk, népszerű
témákban.
Részletek>>
|
A
lepkeszárny
színe
és
visszája
Ha
egy kék festékből zöld festéket akarunk
varázsolni, ehhez a festékmolekula kémiai
szerkezetét kell megváltoztatni. Ám, ha egy Morpho
lepke szárnyára alkoholt cseppentünk, a kék
szín zöldre változik, majd az alkohol
elpárolgása után visszakapjuk a kék
színt. Errõl ismerhetjük fel, hogy a lepke
kék színét nem
pigment, hanem
levegõbõl és kitinbõl
felépülõ fotonikus nanoszerkezet okozza, ugyanis ha
a levegőt alkoholra "cseréljük", annak más a
kitinhez képesti törésmutató aránya --
ez okozza a színváltozást. Részleteket
lásd az Élet és Tudomány cikkében,
amely az MTA Sajtószemlében olvasható..
MTA
Sajtószemle>>
Nagyobb
méretû
animáció,
2.8
M
>> |
A
boglárkalepkék szerkezeti kék
színének szerepe a fajfelismerésben
Ez a
kép 9
boglárkalepke faj háti oldalát mutatja. A
lepkeszárnyak optikai spektrumának mesterséges
neurális hálózat segítségével
történő elemzésével sikerült
egyértelműen elkülöníteni a fajokat.
Megmutattuk, hogy a spektrális vizsgálat gyors és
olcsó módszert ad a közös őstől
származó fajok
megkülönböztetésére. Erről
számolunk
be az alábbi két Fizikai Szemle cikkben.
1.
cikk>> 2.
cikk>> |
Web-Schrödinger
3.0
A Web-Schrödinger program 3.0 változata
már nem csak az időfüggő, hanem a stacionárius
két dimenziós
(2D) Schrödinger egyenlet interaktív
megoldására is képes. Maga a
számoló program az MFA szerverén fut és az
Interneten keresztül használható.
Részletek
>> |
A
lekpeszárnytól az okostelefon kijelzőig
|
Ez az ábra azt mutatja be, hol
helyezkednek el 9
boglárkalepkefaj egyedei a háromdimenziós
színtérben. Az ábra
segítségével sikerült
megértenünk, hogyan ismerik fel a lepkék a
fajtársaikat, annak ellenére, hogy a
különböző fajok az
emberi szem számára egyforma színűnek tűnnek. A
fajfelismerést az teszi lehetővé, hogy ezeknek a
lepkéknek nem három,
hanem
négyféle színérzékelő sejtjük
van. Színeiket nem festékanyagok, hanem
nanoszerkezeteken történő fényinterferenca
alakítja ki. Ezekről a kutatásokról olvashatunk az
MTA honlapján.
Hír
az
MTA
honlapján
>> |
|
Nanofizika
szemléletesen
--
film
"A
nanotechnológia gazdasági felhasználása
hihetetlen széles körben lehetséges" -- jelenti ki Vizi. E.
Szilveszter akadémikus a Tudástársadalom
Alapítvány
által készített film
bevezetőjében. A film Berényi Szilvia, Márk
Géza és Paszternák András előadásain
keresztül ad betekintést a nanovilágba. (Ez a
videó csak oktatási
célra használható fel, a forrás
(Tudástárs Alapítvány, MTA TTK MFA)
megjelölésével! )
A film (45 perc, AVI,
684
M
MP4,
124
M
)
|
Nano,
a
legkisebb
részlet
A
milliméter
egymilliomod
részének
megfelelő
mérettartományban
egészen
más
a
világ,
mint
az
emberi
mérettartományban.
A
nanotechnológia
a
jövő
tudománya,
de
már
a
jelenben
is
sok
lehetőséget
kínál
a
mikroelektronikai
ipartól
kezdve
az
orvosi
diagnosztikáig.
Ezeket
mutatja
be
a
Mindentudás
Egyeteme
filmje.
A
film (50 perc, 349 M)
>>
|
Osztályunk
az
index.hu
címlapján
A
grafén
nanostruktúrák
létrehozására
és
felhasználására
irányuló
munkái
kapcsán
az
index.hu
vezető hírében, az elmúlt évtized
legfontosabb hazai kutatási eredményei között
szerepelt az MFA Nanoszerkezetek
Osztálya.
A
teljes
cikk
>>
|
A
tehetség jövőt formál
Osztályunk
fiatal
munkatársa,
Nemes-Incze
Péter
az
Akadémián
vette
át
a
Junior
Prima
díjat,
a
grafén
kutatásában
elért
eredményeiért
--
Pálinkás
József,
Gyulai
József
és
Bársony
István
akadémikusok
ajánlásával.
Részletek
>>
Duna
TV
1.
(8:42,
213
M)
>>
Duna
TV
2.
(2:07,
31
M)
>>
Info
Rádió (10:21, 2.5M) >>
|
Utazások
alagúteffektussal -- előadás
Ez az
animáció azt mutatja, hogyan alagutazik át egy
elektron a pásztázó alagútmikroszkóp
tűjéből egy szén nanocsövön keresztül. Az
MFA Nyílt Napján középiskolásoknak
tartottunk előadást az alagúteffektusról.
Az
előadás >>
|
Magyar-koreai
összefogás a grafén alkalmazásában
"A
grafén
tranzisztorok
felválthatják
a
fizikai
határait
rövidesen
kimerítő
szilíciumot.
Osztályunk
a
grafén
atomi
pontosságú
megmunkálására
vállalkozott,
meghatározott
kristálytani
irányok
szerint"
-- olvashatjuk a Technika
Magazin 2010. novemberi számában.
Részletek
>>
|
Közös
Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratórium
|
Az MTA Székházában
avatták fel jelképesen, ünnepélyes keretek
között azt a két, koreai-magyar
összefogással megvalósult laboratóriumot,
amelyek a rákkal, a diabétesszel, valamint az
idegrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos
vizsgálatokat, illetve az idén fizikai
Nobel-díjjal jutalmazott grafénkutatást
folytatnak.
Részletek>>
|
|
Kavli-díj
2010
Ez a kép
egy DNS-ből készült nanoméretű kocka modellje.
Efféle 3D nanoszerkezetek
előállításáért
ítélték oda a 2010-es Kavli-díjat
a nanotechnológia kategóriában. Részletek
a Természet
Világa 2010. októberi számában! |
Kutatók a neten
2010. szeptember 24-én, a Kutatók
Éjszakája keretében kerül sor az I. Kutatói Blog és Weboldal
találkozóra, amelyen a www.nanotechnology.hu
honlapunk is bemutatkozik. Minden érdeklődőt szeretettel
látunk! |
A
magyar
nanotechnológiai
kutatás
jelene
(film)
A DunaTV Csodafa c.
műsorának 2010. március 3-i
adása a magyar
nanotechnológiai kutatás néhány
élvonalbeli területét mutatta be. Láthatjuk a
műsorban, hogyan viszik tovább a "nagy öregek"
munkáját a fiatalok. Kattints ide
a DivX formátumú film
letöltéséhez!
(607M, 41:23 perc) Ez a videó csak oktatási
célra használható fel, a forrás (Dunat TV
és MFA) megjelölésével! |
A
magyar
nanotechnológiai
kutatás
kezdetei
(film)
A DunaTV Csodafa c.
műsorának 2010. február 17-i
adásában Kroó Norbert és Gyulai
József akadémikusok beszéltek a magyar
nanotechnológiai kutatás kezdeteiről. Az adás az
azóta történt fejlődés képeit is
felvillantja. Kattints ide
a DivX formátumú film
letöltéséhez!
(238M, 18:31 perc) Ez a videó csak oktatási
célra használható fel, a forrás (Duna TV
és MFA) megjelölésével! |
Rendezett
és
rendezetlen
fotonikus
nanoszerkezetek
(előadás)
|
Ez az animáció bemutatja,
hogyan változik egy
tökéletes kristály Fourier power spektruma, ha
véletlenszeruen eltoljuk a rácssíkokat. Az MTA MFA
szeminárium sorozatának keretében 2009. december
9-én részletesen bemutattuk, hogyan elemezhetjük a
lepkeszárnyakban található rendezett és
rendezetlen nanoszerkezeteket és hogyan
számíthatjuk ki a pikkelyek optikai spektrumát. |
Az
előadás >> |
Schrödinger
macskája,
kvantum
főnix
és
hasonló
"állatok"
Ez
az animáció egy 7 nm széles dobozba zárt
részecske időfejlődését mutatja. A
hullámcsomag T=71 fs idő elmúltával ismét
felveszi a kezdeti állapotot. Az idő tört
részeinél többszörös
ujjászületések figyelhetőek meg. Erről és
más különleges kvantummechanikai jelenségekről
írunk a Fizikai Szemle
2009. július-augusztusi számában.
PDF, 638 k
>>
Nagyobb
méretû animáció, 2.4 M >>
|
A
legkeskenyebb grafénszalag
"Igaz-e,
hogy
a
grafén
egy
kitekert
szén
nanocső?"
--
többek
között
erre
a
kérdésre
kaphatunk
választ
a
Biró
László
Péter
professzorral
a
www.koine.hu
Innovációs Magazinban megjelent interjúból. |
Világrekord
nanoméretekben
(film)
Ahogy egy papírlapból bármilyen
formát kivághatunk ollóval,
hasonlóképpen bármilyen alakzatot
kivághatunk egy egyatomnyi vastagságú
grafén lapból az alagútmikroszkóp
tűjével az Intézetünkben a világon
elsőként kifejlesztett technikával, amelyet az MTV Delta 2008.09.27-i
adásában mutattunk be.
Letöltés: AVI
(nagy felbontás 86M), AVI
(kis felbontás 21M), MPG
(68M). Ez a videó csak oktatási célra
használható fel, a forrás (MTV1 Delta és
MFA) megjelölésével! |
Új
trónkövetelo a szén nanoszerkezetek
világában
A
nanotechnológiai szaklapokban az utóbbi időben
megszaporodott egy új anyaggal, a grafénnel
foglalkozó cikkek száma. A grafén iránti
lelkesedés talán azt jelzi, hogy
leáldozóban az elmúlt évtized
sztárja, a szén-nanocső csillaga? Erről kérdezte
az Origó Biró
László Pétert, az MTA Műszaki Fizikai és
Anyagtudományi Kutatóintézet Nanoszerkezetek
Osztályának tudományos
tanácsadóját.
A
riport
>>
Az
Origó
archívumban
>> |
Index riport
A www.index.hu 2007.
szeptember 29-i számában képekkel
illusztrált írás jelent meg az MFA Nanoszerkezetek
Osztály munkájáról.
A
riport
>>
Az
Index
archívumban
>> |
A biológiai
eredetû fotonikus kristályok csodái
Mint
ezen az animáción láthatjuk, ha alkoholt
cseppentünk a Morpho
szárnyára, a kék szín idõlegesen
zöldre változik.
Errõl ismerhetjük fel, hogy a kék színt nem
pigment, hanem
levegõbõl és kitinbõl
felépülõ fotonikus kristály szerkezet okozza.
A Fizikai Szemle 2007.
áprilisi
számában bemutatunk néhányat a
lepkeszárnyak "csodás trükkjeibõl".
PDF,
433
k
>>
Nagyobb
méretû
animáció,
2.8
M
>> |
Szén
nanocsöveken alapuló szelektív
gázérzékelõk
A
szagok azonosítására még a mai technikai
fejlettség mellett sincs olyan eszközünk, amely
versenyre kelhetne a kutya orrával.
A szén nanocsövek fizikai és kémiai
tulajdonságaik miatt ígéretesek a
gázérzékelés szempontjából
is.
A Fizikai Szemle 2006.
júliusi
számában annak a munkánknak az elsõ
eredményeirõl írunk, amelynek célja egy
kisméretû, gyors, olcsó és szelektív
gázérzékelõ
elkészítése.
PDF,
314 k >>
MTV
Delta,
2006.okt.7.
>> (77M, 5:59 perc) A videó csak
oktatási célra használható
fel, a forrás (MTV1 Delta és MFA)
megjelölésével! |
Magyar nano
A Figyelõ 2004 április 15.-i
számában olvashatjuk: A nanotechnológia az
elkövetkezõ évtizedek legfontosabb
tudományterülete lehet. A hazai kutatók azonban,
pénz hiányában, lemaradhatnak a
versenyfutásban.
Bővebben (PDF,
1.8 M) >> |
II. Magyar SPM
Találkozó, MTA-KKK, Budapest, 2004 március 12
Ez az oldal Koós Antal "Spirál
alakú és funkcionalizált szén
nanocsövek STM vizsgálata" , valamint
Tapasztó Levente "Szén
nanocsöveken végzett STM mérések
modellezése és értelmezése"
címû elõadások fóliáit
tartalmazza. |
A
mikroelektronika
csodái (beszélgetés
Gyulai
József
akadémikussal)
Az
Élet
és
Tudomány 2003 október 31.-én
megjelent számában olvashatjuk:
... a mikrotechnológiát
párhuzamosan kell fejleszteni a
nanotechnológiával. Ugyanakkor a nanotechnológia
nagy ambíciója ellesni az élõvilág
titkait, s azokat megvalósítani az élettelen
világban ...
Bővebben
>>
|
Újszerû
szén nanocsô architektúrák
A Magyar Tudomány 2003
szeptemberi számában olvasható:
Mai ismereteink szintjén megalapozottan
állítható, hogy a szén-szén
kötések átrendezésével új,
meglepõ tulajdonságú anyagok nyerhetõk.
Bővebben >>
|
Atomokkal biliárdozó
A Heti
Válasz -ban olvashatunk egy olyan kutatási
eredményről, amely a nanotechnológiában kelt majd
feltûnést.
Bővebben >> |
Élô
fotonkristályok
(film)
MTV 1 , 2003. március 16.
Delta
Kattints ide
a DivX formátumú film
letöltéséhez!
(72M, 6:30 perc) Ez a videó csak oktatási
célra használható fel, a forrás (MTV1 Delta
és MFA) megjelölésével! |
Szén
nanoszerkezetek
kutatása
(film)
Duna TV , 2002.
június 7.
A
Tudomány
Kincsesháza
Kattints ide
a DivX formátumú film
letöltéséhez!
(106M, 10:47 perc) Ez a videó csak oktatási
célra használható fel, a forrás (Duna TV
és MFA) megjelölésével! |
Nanotechnológia
A Science
Popular fizika rovatában is olvasható:
Bevezető gondolatok a
nanotechnológiáról
(Dr. Biró László Péter)
Bővebben
>> |
"Bolhapatkolás"
-
Nanoszerkezetek
kutatása
a
KFKI-ban
Az Élet és
Tudomány egyik 1994-es számában olvashatjuk:
... Alagútmikroszkópos
felvételünkön titánréteggel bevont
szilíciummintán létrehozott kráter
látható. Az alagútmikroszkóp
tûjére 10 voltos, 1 másodperces elektromos
impulzust adtunk.
Bővebben
>> |
|
|