A világ legvékonyabb, mindössze egyetlen atom vastagságú grafitrétegének alkotói kapták idén a fizikai Nobel-díjat. Az orosz származású tudósok, az 1958-as születésű Andre Geim és az 1974-es születésű Konstantin Novoselov Nagy-Britanniában, a Manchesteri Egyetemen dolgoznak.
www.nepszava.hu
2010. október 06., 05:38
A kutatók "a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért" érdelmelték ki az elismerést. Nobel-díjasokhoz képest mindketten fiatalnak számítanak. Két, Nagy-Britanniában dolgozó orosz tudós, az 1958-as születésű Andre Geim és az 1974-es születésű Konstantin Novoselov kapta idén a fizikai Nobel-díjat. A Manchesteri Egyetem kutatói "a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért" érdelmelték ki az elismerést. Nobel-díjasokhoz képest mindketten fiatalnak számítanak.
A nanotechnológiában áttörést jelentő, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező anyag tudósok szerint a jövő szilíciumát jelenti, vagyis az elektronikában a kétdimenziós grafén válthatja fel a szilíciumalapú félvezetőket. A legvékonyabb és egyben a legerősebb anyag, tökéletes szerkezetű szénlap, ami számos lehetőséget rejt magában a területen.
Bíró László Péter professzor, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete nanoszerkezetek osztályának vezetője - aki személyesen is ismeri a két Nobel-díjast - szerint a grafén "egy régi-új anyag", hiszen a grafitot már régóta használja az emberiség, ugyanakkor - erősítette meg - különleges elektronszerkezete miatt a legesélyesebb arra, hogy kiváltsa az integrált áramkörök gyártásában jelenleg egyeduralkodó szilíciumot.
Geimék az utóbbi években számos kísérletet folytattak a témában, és a szénalapú nanoszerkezet az anyagtudományok érdeklődésének homlokterébe került; ezt szemlélteti, hogy Geim és Novoselov első cikküket 2004-ben publikálták a témában, tavaly pedig már 2900 tanulmány jelent meg a grafénnel kapcsolatos kutatásokról.
A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás - körülbelül 300 millió forintos - csekk jár. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért.