Ismét egy Magyar alkotás - Grafén válthatja a szilíciumot

Hungarikum. Bár nem ez a pontos jelző ide, de megint ez jutott az eszembe. "A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amely lehet egy magyar mű, magyar termék, őshonos állatok, kulturális tényezők, de a jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is." (Hu.wikipedia.org.) Megint leköröztük a világot! Ismét egy találmány, amit kis hazánk szülöttei csináltak meg először.

 

A grafén nem kifejezetten magyar találmány, mert a kutatásaik érdemeként  Andre Geim és Konstantin Novoselov megosztott Nobel-díjat kapott. Ők a kétdimenziós grafénre, vagyis az egyetlen atom vastagságú grafitrétegre vonatkozó előremutató kísérleteiért érdemelték ki az elismerést. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete rengeteg kísérletezés után kidolgozta a világon egyedülálló technológiát, miszerint a grafén lemez nanométeres pontossággal munkálható meg, és a világon egyedül az MTA intézete képes erre. Az eljárás egyik kulcsembere, Tapasztó Levente az eredményeiért 2008-ban Junior Príma-díjat vehetett át.

A grafénnel kapcsolatos kutatások 2004-ben indultak, amikor sikerült létrehozni grafitból azt a bizonyos egy atom vastagságú réteget. A szilícium leváltása régóta foglalkoztatja a tudósokat, mivel a Moore törvény kimondja a méretcsökkentés határát, és becslések szerint a tudomány körülbelül 10 év múlva el is éri a Moore törvényben leírtakat, miszerint a szilícium eléri a kritikus méretet, amely néhányszor tíz nanométer, akkor az anyag - az elektronjai révén - elveszti eredeti tulajdonságait, és használhatatlan lesz a kívánt célra. A grafén kecsegtető fizikai és kémiai tulajdonságai miatt úgy néz ki képes lesz a szilícium helyettesítésére, és jóval több felhasználási, megmunkálási lehetőséget biztosít. Régebben erre a fullerén és a szén látszott a legalkalmasabbnak, de mára kiderült, hogy nem hozzák a várt eredményeket.

A befutó tehát a grafén, alkalmazásához azonban szükséges annak megfelelő megmunkálása. "Ezt a célt szolgálja a nano-olló, amelyet 2008-ban a világon elsőként mi készítettünk el az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében, mi publikáltuk elsőként"- idéztem Biró László Pétert az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Nanoszerkezetek Osztályának vezetőjét. Valamint azt is hozzátette: "Ezt egyelőre csak mi tudjuk megcsinálni a világon".

Bíró László Péter

Ha nem is kifejezetten Hungarikum, de a kedves Olvasó biztosan érti már mire gondoltam a bevezetőben. És mi köze mindennek a PDA világához? Lehetséges, hogy a nem is olyan távoli jövőben a televíziókban, mobiltelefonokban, számítógépekben és PDA-kban is találkozni fogunk a grafénnel, immár a szilícium helyett.